Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Alapszabály

Az Építőgép-forgalmazók és Bérbeadók Szövetségének Alapszabálya

 

I.Általános rendelkezések

1.) A Szövetség teljes neve: Építőgép-forgalmazók és Bérbeadók Szövetsége

 Rövidített neve: ÉBSZ

 Nemzetközi kapcsolatokban:

angolul: Association of Building Machinery Distributors and Lessors

németül: Verband von Baumaschienenvertreiber und -vermieter e.V.                                                                    

2.) A Szövetség működési területe: Magyarország

3.) A Szövetség székhelye: 8200 Veszprém, Kertalja u. 22.

4.) A Szövetség bélyegzője: a Szövetség neve az emblémával

A szövetség önálló jogi személy, amely a Ptk. és az Ectv. rendelkezései alapján működik.

II.A Szövetség alapító tagjai

A Szövetség alapító tagjai az alakuló közgyűlésről szóló jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képező jelenléti ívben felsorolt alapító tagok.

III.A Szövetség célja

A Szövetség a Magyarországon működő építőgép-forgalmazók és bérbeadók érdekvédelmi szervezete, mely összefoglalja és ellátja az építőgép-forgalmazók és bérbeadók szakmai érdekképviseletét.

A Szövetség az alábbi célok érdekében tevékenykedik, szervezi és látja el feladatait:

A Szövetség céljai:

1.) érdekvédelem, érdekképviselet, érdekegyeztetés

2.) a tagok által nyújtott szolgáltatások szakmai színvonalának emelése, továbbfejlesztése

3.) a különféle szolgáltatások nyújtásával tagjai tevékenységének segítése, szakmai továbbképzése

4.) a tagok és az építőgép-forgalmazói piac, építőgépesítési ágazat más szereplői részére nyilvánosság biztosítása kiállítások szervezésével, szerveztetésével.

 A Szövetség a céljainak megvalósításához szükséges gazdasági feltételek megteremtése érdekében a szövetségi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, illetve ilyenbe tagként beléphet.

A Szövetség sem közvetlen, sem közvetett politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete politikai pártoktól független, azok részére semminemű anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el.

IV.A Szövetség feladatai

1.) Kezdeményezi, koordinálja, szervezi és képviseli tagjai szakmai, munkaadói érdekeinek érvényre juttatását.

2.) Figyelemmel kíséri a szakterületet érintő jogszabályok gyakorlati érvényesülését, szükség szerint az illetékes szerveknél a működést nehezítő intézkedések felülvizsgálatát és módosítását kezdeményezi.

3.) Kidolgozza az építőgép-forgalmazás és bérbeadás területén dolgozók szakmai etikai normáit, ezek betartására ügyel, és az etikai normák ellen vétő magatartással szemben fellép.

4.) Figyelemmel kíséri az építőgép-forgalmazók és bérbeadók piaci működését szakmai-etikai szempontból és fellép a piac működését szabályozó törvény és az általánosan elfogadott szakmai-etikai normák betartásáért.

5.) Segíti és támogatja a tagok közötti együttműködését, érdekeik összehangolását.

6.) Tagjai egymás közötti vitái esetén segíti a konszenzus kialakítását.

7.) Segítséget nyújt tagjainak külkapcsolataik fejlesztéséhez, nemzetközi szövetségekben és fórumokon képviseli érdekeiket.

8.) Gondoskodik arról, hogy tagjai a tevékenységüket érintő fontos bel -és külpiaci információkhoz rendszeresen hozzájussanak, ennek érdekében megfelelő információs szolgáltató rendszert épít ki és működtet.

9.) Ellátja a tagok által igényelt egyéb szakmai feladatokat, szakmai kiállításokat szervez, vagy szerveztet.

10.) Információs híreket tartalmazó időszakos kiadványt jelentet meg.

11.) Az oktatás és továbbképzés támogatásával elősegíti az építőgépesítés szellemi és fizikai munkaerő-bázisának fejlesztését.

12.) Jogi tanácsadói, könyvelési és adatbázis-kezelési szolgáltatást nyújt tagjai számára.

V. A szövetség tevékenysége

A Szövetség alap és – az alapcélok megvalósulását szolgáló, másodlagos - gazdasági vállalkozói tevékenységet folytat.

1.         Alaptevékenységek:

91.11.  Vállalkozói munkáltatói érdekképviselet

91.12.Szakmai érdekképviselet

91.33.Máshova nem sorolt egyéb közösségi társadalmi tevékenység

2.         A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységei

A Szövetség, hogy a megfogalmazott céljainak megvalósításához szükséges gazdasági feltételeket biztosítsa, másodlagosan gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytat.

A Szövetség szolgáltatásaiból bármely magyar állampolgár részesülhet. A pályázatok elbírálása az Elnökség, hatáskörébe tartozik. Az Elnökség egyszerű többséggel dönt. A Szövetség által, céljai megvalósítása érdekében, közhasznú tevékenység keretében szervezett olyan saját rendezvényen, melynek létszámkerete korlátozott, az abban történő részvételről az Elnökség egyszerű többséggel dönt. 

A Szövetség által, céljai megvalósítása érdekében szervezett olyan saját rendezvényen, melynek létszámkerete nem korlátozott, bárki részt vehet.

VI. A Szövetség tagsága

A Szövetség tagjainak sorába a belépés az alapításkor nyilatkozattal, ezt követően a Szövetséghez intézett írásbeli kérelemmel történik, amelyben a belépő nyilatkozik, hogy a Szövetség Alapszabályát, Etikai Kódexét magára nézve kötelezőnek ismeri el és a – rendes tag esetében – tagdíj fizetését vállalja.

A tagok lehetnek:       rendes tag,

                                   pártoló tag,

                                   tiszteletbeli tag

1.A Szövetségnek rendes tagja lehet minden olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely

-Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkezik,

-az Alapszabályban és az Etikai Kódexben foglaltakat, valamint a tagdíjrendszert elfogadta, azt magára nézve kötelezőnek ismerte el, és a tagdíjat befizette,

-építőgép-forgalmazással és/vagy bérbeadással foglalkozik, illetőleg abban rendszeresen közreműködik,

-a Szövetség négy tagjának ajánlásával rendelkezik, és felvételét az Elnökség javasolja Közgyűlésnek döntésre. Amennyiben az Elnökség nem javasolja a kérelmező felvételét Szövetségbe, úgy a kérelmező jogosult tagfelvételi kérelmével közvetlenül a Közgyűléshez fordulni. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

A tagok a Szövetség részére éves tagdíjat fizetnek, a tagdíj mértékét és befizetésének határidejét az Elnökség javaslata alapján minden évben a Közgyűlés határozza meg.

2.         A Szövetség pártoló tagja lehet minden olyan jogi személyiséggel rendelkező Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel rendelkezik,

-aki külön megállapodás szerint, adományaival segíti a Szövetség munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. A pártoló tag a Szövetség működésében kizárólag vagyoni hozzájárulásával vesz részt.  

-További feltétel, hogy a Szövetség négy tagjának ajánlásával rendelkezik, és felvételét az Elnökség javasolja a Közgyűlésnek döntésre. Amennyiben az Elnökség nem javasolja a kérelmező felvételét Szövetségbe, úgy a kérelmező jogosult tagfelvételi kérelmével közvetlenül a Közgyűléshez fordulni.

A pártoló tagok által fizetendő vagyoni hozzájárulás mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

3. A szövetség tiszteletbeli tagja lehet az arra érdemes szervezet, akit a Szövetség elnöksége erre felkér, a tiszteletbeli tagságra történő elnökségi felkérést a Közgyűlés jóváhagyólag elfogadja, továbbá a felkérést a személy, illetve szervezet írásban elfogadja.

A tagdíj mértéke rendes tagok esetében egyaránt:180.000,- Ft /tag/év. Központi közigazgatási szerv és oktatási intézmény rendes tag mentesül a tagdíjfizetési kötelezettség alól.

VII. A tagok jogai és kötelezettségei

1.A rendes tagok jogai:

-a Szövetség közgyűlésén részt venni és szavazni

-a Szövetség üléseire előterjesztett javaslatok megvitatásában részt venni,

-megválasztása esetén a szövetség testületeiben tisztséget viselni,

-a közgyűlés és elnökségi ülés összehívására, illetve napirendjére javaslatot tenni,

-a közgyűlést és a szövetség elnökségét javaslatokkal, kezdeményezésekkel megkeresni,

-kezdeményezheti a tisztségviselők visszahívásait,

-igénybe venni a szövetség szolgáltatásait,

-Szövetségi tagságát a közgyűlés által meghatározott formában cégjelzéses iratain feltüntetni.

            A rendes tagok kötelezettségei:

-a Szövetség célját támogatni és munkájában részt venni

-a Szövetség munkájához szükséges – az üzleti titkot nem sértő – információk rendelkezésre bocsátani,

- A tagsági viszonyából fakadóan a tudomására jutott mindennemű üzleti titoknak minősülő információt, adatot üzleti titokként kezelni.

-a Szövetség Alapszabályát, Etikai Kódexét, közgyűlési határozatait betartani, ajánlásait figyelembe venni,

-gazdálkodói munkájában a Szövetség többi tagjának érdekét szem előtt tartva, az együttműködés szellemét erősíteni,

-az éves tagdíjat befizetni.

2.         A pártoló tagok jogai:

-a Szövetség közgyűlésein szavazati jog nélkül részt venni, véleményezni és hozzászólni, amennyiben vagyoni hozzájárulását befizette, szövetségi tisztségre nem jelölhető és nem választható

-a Szövetség nyílt információit felhasználni,

-a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni

            A pártoló tagok kötelezettségei:

-a Szövetség munkájához szükséges – az üzleti titkot nem sértő – információk rendelkezésre bocsátása,

-a Szövetség és a közgyűlés ajánlásainak figyelembevétele,

-a vagyoni hozzájárulás befizetése.

-A tagsági viszonyából fakadóan a tudomására jutott mindennemű üzleti titoknak minősülő információt, adatot üzleti titokként kezelni.

3. A tiszteletbeli tagok jogai:

 - A tiszteletbeli tagok szövetségi tisztségre nem jelölhető és nem választható, illetve a Szövetség közgyűlésén szavazati joggal nem rendelkezik.

- A tiszteletbeli tagnak nincs tagdíjfizetési kötelezettsége

- A tiszteletbeli tagot a Szövetség kiadványaiban, rendezvényein, közleményeiben tiszteletbeli tagként kell megjelölni.

- A tiszteletbeli tagság a tiszteletbeli tag megszűnésével, a tag arról való lemondó nyilatkozatával, vagy a Szövetség elnökségének javaslatára a Közgyűlés határozatával szűnik meg.

VIII. A tagsági viszony megszűnése

(1) A tag tagsági viszonya megszűnik:

a)a tag kilépésével,

b)a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,

c)kizárással

d)a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,

 (2) A tagságot az elnökségnek címzett írásbeli nyilatkozattal lehet megszüntetni (kilépés). A kilépés hatályosulásához nem szükséges az Egyesület valamely szervének elfogadó nyilatkozata.

(3) Amennyiben a tag nem felel meg a taggal szemben a jelen alapszabályban meghatározott feltételeknek – így különösen, ha a tagdíj-fizetési kötelezettsége tekintetében legalább két hónapos elmaradása van - az Egyesület a tagsági jogviszonyt írásban harminc napos határidővel felmondhatja. A felmondás előtt a tagnak küldött írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell a meg nem fizetés esetén alkalmazható jogkövetkezményt, a tagsági jogviszony felmondásának lehetőségét. A felmondásról az elnökség határozatban dönt. Az elnökségnek a felmondásról szóló jognyilatkozatának megváltoztatását a tag a nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül a közgyűléstől kérheti.

(4) A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az elnökség bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytat le.

(5) A kizárási eljárást úgy kell lefolytatni, hogy az eljárás tisztessége biztosított legyen. Ennek érdekében a kizárási eljárás alá vont tagot írásban értesíteni kell az eljárás megindításáról, valamint lehetőséget kell biztosítani számára a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására. A kizáró határozatnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, valamint a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell.

(6) A tag kizárásáról hozott határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni.

(7) Az elnökségnek a tag kizárásával kapcsolatos határozata ellen az, akit a határozat kizár az egyesületből, jogorvoslati kérelemmel fordulhat a közgyűléshez a határozat közlésétől számított 30 napon belül

(8) Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a súlyos vagy ismételt kötelességszegésről történő tudomásszerzéstől számított 6 hónapon belül, de legkésőbb a kizárás alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított egy éven belül hozhatja meg. A tagdíj meg nem fizetése esetén a jelen § (3) bekezdése szerint a tagsági jogviszony felmondásának van helye.

(9) A tag tagsági jogviszonyának megszűnése esetén az elnökség a tagot törli a tagnyilvántartásból.

(10) A tagsági jogviszony gazdasági társaság tag esetében a cégnyilvántartásból való törlésről szóló határozat jogerőre emelkedés napján, kilépés esetén az erre irányuló nyilatkozat közlésével szűnik meg. Kizárás esetén a tagsági jogviszony az erről szóló elnökségi határozat közlését követő 30. napon, illetve fellebbezés esetén a közgyűlés határozatának napján szűnik meg.

IX. A szövetség szervezete és tisztségviselői

A szövetség szervei:

1.Közgyűlés

2.Elnökség

3.Etikai Bizottság

4.Tagozatok

5.Titkárság

6.Felügyelő Bizottság

A szövetség tisztségviselői:

1.Elnök

2.Elnökségi tagok

3.Etikai bizottsági tagok

4.Titkár

5.Felügyelő bizottsági tagok

1.A Közgyűlés:

A Szövetség döntéshozó szerve a Közgyűlés, mely a Szövetség tagjainak összességéből áll, a közgyűlés félévente rendes ülést tart, melyet az Elnökség a napirendi pontok közlésével írásban hív össze. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a rendes tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kéri, illetőleg a Bíróság az összehívását elrendeli.

Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ a szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni.

A tagoknak a közgyűlésre szóló meghívót és a napirendet a közgyűlés előtt legalább tizenöt nappal kell kézbesíteni.

A Szövetség valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik.

A Közgyűlést az elnök, vagy az által írásban kijelölt személy vezeti. A Közgyűlés kezdetén az elnök megállapítja, hogy a Közgyűlés határozatképes-e. Ezt követően a tagok közül egyszerű többséggel meg kell választani a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot, továbbá a két szavazatszámlálót. E tisztségek elfogadásáról az érintettek helyben nyilatkoznak, amely nyilatkozatot a Közgyűlés jegyzőkönyve rögzíti. Valamennyi tisztségviselő megválasztását követően kerülhet sor a napirend elfogadására és a napirend szerinti előterjesztések megtárgyalására.

A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlés határozatképes, ha a tagok legalább 50 %-a + egy tag megjelent. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlésre az eredetileg meghirdetett napirenddel, az eredeti időponthoz képest egy órával később kerül sor.  A megismételt közgyűlés határozatképes, amennyiben a tagok legalább 33 %-a + 1 tag jelen van, de az alapszabályt, a szövetség célját nem módosíthatja, a szövetség megszűnését nem határozhatja el.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

-elnök, elnökségi tagok, etikai és felügyelő bizottsági tagok, titkár megválasztása, visszahívása,

-tag felvétele a szövetségbe, illetőleg kizárása,

-a szövetség alapszabályának és módosításának jóváhagyása,

-döntés a megszűnés elhatározása, illetve a jogutóddal való megszűnés kérdésében,

-     az elnökség éves beszámolójának elfogadása, amelynek része a gazdálkodással kapcsolatos tevékenységről szóló beszámoló, illetve terv,

-     a szövetség szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása

-jóváhagyja a szövetség programját,

-minden olyan feladat, amelynek megtárgyalását a szövetség elnöksége a közgyűlés elé utalja,

-a tagok gazdasági érdekeit jelentősen befolyásoló ajánlások és állásfoglalások jóváhagyása,

-a szövetség működéséhez szükséges pótbefizetések elrendelése

-éves tagdíj és a vagyoni hozzájárulás jóváhagyása

A közgyűlés döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, 2/3-os szótöbbséggel határoz a közgyűlés az alábbiakról:

-elnök, elnökségi tagok, etikai és felügyelő bizottsági tagok, megválasztása, visszahívása,

-tag felvétele a szövetségbe, illetőleg kizárása,

-a szövetség alapszabályának és módosításának jóváhagyása,

A tisztségviselők visszahívását kizárólag a Szövetség valamennyi rendes tagjának 1/3-a (egyharmada) kezdeményezheti írásban az ok megjelölésével. Ebben az esetben 60 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni. A visszahívás kizárólag a közgyűlés joga. A tisztségviselő visszahívásáról a közgyűlés határoz és ezzel egyidejűleg az új tisztségviselő megválasztásáról is dönt.

A tisztségviselő visszahívása abban az esetben kezdeményezhető, ha a tisztségviselő a Szövetség célkitűzéseivel igazolható módon ellentétes tevékenységet fejt ki, vagy a Szövetség célját bármely módon veszélyezteti, továbbá a tisztségviselő a munkáját 6 hónapig nem látja el, vagy egészségi állapotának megromlása következtében azt ellátni képtelen.

A tisztségviselő visszahívásról szóló határozatot a Szövetség bármely tagja - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - megtámadhatja a bíróság előtt. 

A szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlés jogosult ülés tartása nélkül is határozatot hozni. Ilyen esetben az elnökség a határozat tervezetét írásban küldi meg a tagok részére, s a tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnökség részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha az ülés tartása nélküli határozathozatal során bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlés ülését az elnökségnek össze kell hívnia.

A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, a megjelentek névsorát, az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, a Szövetség elnöke és a közgyűlés által megválasztott kettő hitelesítő tagok írják alá.

Az elnökség a közgyűlés jegyzőkönyvét köteles megőrizni és a közgyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezetni. A jegyzőkönyvekbe és a közgyűlési határozatokról vezetett nyilvántartásba bármelyik tag betekinthet.

1.Az elnökség:

A Szövetség ügyvezető szerve az elnökség, a közgyűlés a Szövetség rendes tagjai közül három évre választja a háromtagú elnökséget, az elnököt az elnökség maga választja tagjai közül. Az elnökség tagjai legfeljebb öt alkalommal választhatók újra tisztségükben.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A Szövetség elnökségének feladatai:

-irányítja a Szövetség tevékenységét a két közgyűlés között, annak jogait gyakorolja a közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett,

-javaslatot dolgoz ki és terjeszt a közgyűlés elé, a Szövetség Alapszabályának, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására,

-irányítja a Szövetség gazdálkodását,

-javaslattételi jogosultság a közgyűlés felé új tagok felvételére, azok kizárására, és a tagdíj mértékének, befizetési határidejének meghatározására

-a Szövetség céljának, feladatának megvalósítását biztosító, a vagyon működtetésére vonatkozó gazdasági döntések meghozatala

-A titkárság alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

-A Szövetség gazdálkodásáért a Közgyűlésnek felelősséggel tartozik.

Az elnökség ülésein az egyes napirendi pontjainak megvitatására tanácskozási joggal tagjainak képviselőit is meghívhatja.

Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal tart ülést. Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább két tag jelen van.

Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

A Szövetség Elnökségi tagjai 2018. február 05. napjától:

Elnök:

Fábián Zoltán      

Elnökségi tagok:

Varga Ákos 

Wágner Gábor

Az elnökség jogosult ülés tartása nélkül is határozatot hozni. Ezen eljárás során a közgyűlés ülés tartása nélküli határozathozatalára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. Az elnökség az ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

2.Az Etikai Bizottság:

Az Etikai Bizottság három tagból álló, a Szövetség Etikai Kódexével ellentétes magatartásokat elbíráló testület. Az Etikai Bizottság tagjait a tagok javaslata alapján a közgyűlés választja titkos szavazással, megbízatásuk három évre szól.

Az Etikai Bizottság tagjai közül elnökét maga választja.

Az Etikai Kódex hatáskörébe tartozó ügyek általános eljárási rendjét a közgyűlés határozza meg.

Az Etikai Bizottság feladatai:

-az etikai eljárás lebonyolítása,

-határozathozatal etikai ügyekben,

-kizárás kezdeményezése,

-a Szövetség etikai kódexének folyamatos karbantartása, amennyiben szükséges módosítások kezdeményezése

-Ellenőrzi az elfogadott Etikai Kódex betartását, megvizsgálja a bejelentéseket és állásfoglalásait az Elnökség elé terjeszti.

-Az Etikai bizottság Elnöke vagy tagjai nem vehetnek részt az esetlegesen ellenük felmerülő etikai kifogások vizsgálatában, az ehhez kapcsolódó álláspont kialakításában.

-a szakterülettel kapcsolatos hazai és nemzetközi állásfoglalások figyelemmel kísérése, azok nyilvánosságra hozatala

 

Az Etikai Bizottság tagjai 2014. július 08. napjától:

Elnök:

Dr. Antal Erzsébet 

Tagok:

Kovács László 

Dr. Veres Sándor 

4. Felügyelő bizottság

A Szövetségnél három tagból álló felügyelő bizottság működik. A tagok megbízatása határozott időre, öt évre szól. A felügyelő bizottság elnökét és további tagjait a közgyűlés választja. A felügyelő bizottság tagjai – legfeljebb három alkalommal -  újraválaszthatók.

A felügyelő bizottság tagjai 2017. február 24. napjától :

Elnök:

Papp Zoltán 

Tagok:

Annus Attila

Fekete-Kovács Győző

A felügyelő bizottság testületként jár el, feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a szövetségi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony a közgyűlés általi megválasztást követően, az elfogadással jön létre.

A felügyelő bizottság határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében a szövetség tagjai nem utasíthatják.

A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a szövetség vezető tisztségviselője

 

A felügyelő bizottság üléseit annak elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

A felügyelő bizottság  jogosult ülés tartása nélkül is határozatot hozni. Ezen eljárás során a közgyűlés ülés tartása nélküli határozathozatalára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az elnökség a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a közgyűlést.

A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a szövetségnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a szövetséggel szemben.

A felügyelő bizottság a szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, a szövetség fizetési számláját, pénztárát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.

A felügyelő bizottság jogosult a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ülésén ismertetni, a számviteli törvény szerinti beszámolóról a közgyűlés csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

A felügyelő bizottság tagjai az elnökségi ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek.

A felügyelő bizottság köteles a közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a)a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

b)a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az ügyészséget.

5. Tagozatok

A Szövetség tagjai tagozatokban végezhetik érdekvédelmi, érdekképviseleti és szakmai tevékenységüket. A tagozatok nem önálló jogi személyek, beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Közgyűlés és az Elnökség felé.

A tagozatok működését a Tagozati Működési Szabályzat szabályozza. A tagozatok a megalakulásukat követően elkészítik működési szabályzatukat, amelyet véleményezésre bemutatnak az Etikai Bizottságnak és az Elnökségnek, majd a közgyűlés elé terjesztik jóváhagyásra.

6. Titkárság

A Titkárság feladata a Szövetség adminisztrációs, nyilvántartási, információs, és szolgáltatási kötelezettségeinek teljesítése, továbbá a gazdasági ügyeinek operatív intézése.

A Titkárság vezetője a Közgyűlés által három évre megválasztott Titkár, aki nem tagja az elnökségnek, így nem vezető tisztségviselő.

A Szövetség Titkára 2017. február 24. napjától:

Csizmazia Krisztián

X. A képviselet

A Szövetséget harmadik személyekkel szemben a szövetség elnöksége nevében az Elnök, az elnökségi tag vagy a titkár képviseli önállóan. A szövetség bankszámlája felett aláírási joggal a szövetség bármely két képviseleti joggal felruházott tisztségviselője együttesen rendelkezik.

A Szövetség elnöksége útján saját nevében közvetlen kapcsolatot tart a főhatóságokkal, országos hatáskörű szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel.

Anyagi jellegű kötelezettséget a közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés felett 10%-ot meghaladóan, a közgyűlés utólagos jóváhagyásával vállalhat.

XI. A Szövetség vagyona, jövedelme, gazdálkodása

1.A szövetség a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. A szövetség gazdálkodása a civil szervezetekre vonatkozó szabályok és az alapszabály szerint történik.

A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik, bevételeit működési célokra és cél szerinti tevékenységei elősegítésére fordítja. A Szövetség vagyona működése során oszthatatlan. A szövetségi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

2.A szövetség bevételei:

-tagdíj, vagyoni hozzájárulás

-önkéntes befizetések

-pályázatok útján szerzett vagyon,

-egyéb támogatások,

-felajánlások,

-cél szerinti tevékenység bevételei:

i.rendezvények, a rendezvények bevételei,

ii.a szolgáltatási tevékenységének ellenértéke,

iii.a szövetség működését szolgáló vállalkozási tevékenység bevétele,

-egyéb bevételek

Cél szerinti tevékenység bevételei a támogatások, adományok, tagdíjak, továbbá a tagok és az egyesület egyéb kedvezményezettjei által fizetett költségtérítések és hozzájárulások, az általuk igénybe vett cél szerinti juttatások, szolgáltatások költségeihez. Így különösen a rendezvények, kiállítások megszervezésével kapcsolatos költségek megtérítése, ingatlanok és más eszközök használati, bérleti díjai, mint használattal járó költségek megtérítése, kiállítási tevékenység egyéb díjai, mint a szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás és a rendezvények bevételei.

Az elnökség további – az alapcélhoz kapcsolódó – kifizetéseket engedélyezhet különösen szakmai utak tekintetében (szállás, utazás, reprezentációs költségek a törvényi korlátok figyelembevételével)

3.A szövetség főbb kiadásai:

-A működéssel kapcsolatos kiadások.

Cél szerinti tevékenység kiadásai a cél szerinti tevékenység bevételei érdekében felmerült költségek, mint például üzemanyag, szolgáltatások beszerzése, titkári költségek elszámolása.

A szövetség ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat. A munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja az alkalmazottak felett.

4.A Szövetség tartozása:

A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel, azaz a tagok a tagdíj megfizetésén túl, a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

XII. A Szövetség megszűnése

A Szövetség megszűnik:

a)más egyesülettel való egyesülésével, más egyesületekre való szétválásával,

b)feloszlatásával jogutód nélküli megszűnésének megállapításával

a törvényben meghatározott (Ptk. 3:48. § (1) bekezdés c-d) pontok, 3:84. §) egyéb esetekben.

XIII. Jogorvoslat

A szövetség bármely szervének törvénysértő határozatainak bírósági felülvizsgálata esetén a Ptk. 3:35-3:37.§-ai az irányadóak.

XIV. Záró rendelkezések

Azokban a kérdésekben, amelyekről az alapszabály nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budaörs, 2018. február 5. napján

 

 

 

                                                            

Nincs a keresési feltételnek eleget tevő termék.